A nióbium műszaki paraméterei

A nióbium és a tantál gyakran kapcsolódnak egymáshoz, de a földkéregben a nióbium tartalma körülbelül 2,4 × 10 -3%, ami 10-szerese a tantálnak, főleg kolumbit formájában. Általában a nióbium korrózióállósága magasabb, mint a titáné és a cirkóniumé, de valamivel alacsonyabb, mint a tantálé. Mivel a nióbium ára alacsonyabb, mint a tantálé, a nióbium felhasználható a drágább tantál helyettesítésére néhány maró közegben.

A tantálhoz hasonlóan a nióbium sűrű oxidfilm képződésére támaszkodik a felületen, hogy passzivációs típusú korrózióálló fémmé váljon, így a nióbium korrózióállósága közel áll a tantáléhoz.

A nióbium forráspontja 4927 °C, olvadáspontja 2468 °C, ami tűzálló fém. A nióbium 350~400 °C-os középhőmérsékleten képződhet, és 950~1000 °C-on képződhet. Körülbelül 1200 °C-on teljesen lágyulhat. A nióbium 230 °C-on kezd oxidálódni a levegőben, majd 300 °C-on erősen oxidálódik. Ha a hőmérséklet meghaladja a 400 °C-ot, az oxidfilm eltörik és leesik, ami nagyban felgyorsítja az oxidációs sebességet. A nióbium levegőben 600 °C-on kezd nitridinget. A nióbium 250 °C-on ~950 °C-on képes elnyelni a hidrogént hidrogéntartalmú közegben. Ezért a nióbium hegesztését és hőkezelését vákuumban vagy inert gáz védelme mellett kell elvégezni, azaz a 300 °C feletti hőfolyamatot vákuum vagy inert gáz vagy magas hőmérsékletű bevonat védelme mellett kell elvégezni.

A nióbium anyagokat nyomástartó edényekben használták, de a nióbium edényekre nincs hivatalos szabvány. A tiszta nióbiumot főként a nyomástartó edényben használják. Körülbelül 1% cirkónium hozzáadása növelheti az erőt, de a korrózióállóság és a plaszticitás kissé csökken.